Több évvel ezelőtt az az elképzelés született meg bennem, hogy megkísérlem egy olyan anyag előállítását, amely létrejöttében és tulajdonságaiban is hasonlít a valódi kőszénre. Évekig tartó kutatómunkával találtam meg azt az eljárást, amellyel a fent leírt ötlet megvalósítható, és amely lényegében nem más, mint a kőszén képződésének modellezése, bár sok elemében arra nem hasonlít. Például abban, hogy nem több százmillió évet vesz igénybe, csupán néhány hónapot. Az anyagot ezért „mesterséges kőszénnek” neveztem el.
Az elképzelést már sikerült is megvalósítanom. Az eljárás (kísérleti szinten!) a következő:
Alapanyagul az avart választottam, de bármilyen más növényi és mezőgazdasági hulladékot választhattam volna, sőt állati maradványokat, ürüléket, stb. is. A lehullott leveleket összegyűjtöttem, majd szobahőmérsékletű helyen, vízzel keverve, oxigéntől nagyrészt elzárt környezetben érleltem. A kb. fél évig tartó folyamat során meglehetősen nagy mennyiségű gáz fejlődését észleltem. (Ez például a karbon kor mocsaraiban zajló folyamatok „rövidített változata”.) Közben virágföldet is adtam a keverékhez, mert az ebben lévő mikroorganizmusok elősegítik a folyamatot. Végül kis mennyiségű étolajat is kevertem az elegyhez, ami segíti majd az anyag összeállását. Az eddigi lépések elsősorban a kémiai átalakulást segítették. Ez a megfelelő idő eltelte után már meg is látszik az anyagon, bár ekkor a növényi részek még jól kivehetőek. Ezután a préselés következik, amit úgy oldottam meg, hogy egy konzervdoboz aljára helyeztem az anyagot, majd nagy tömegű homokot szórtam rá és az egészet kézi erővel összenyomtam. Ezzel nem lehet túl nagy nyomást elérni (számításaim szerint mindössze 2-3 kPa). Éppen csak arra elég, hogy az anyagból a nedvesség nagy részét kisajtolja. Másfél - két hónap múlva kiástam a keveréket, és egy vastag farúd segítségével alaposan összedöngöltem. Ez a lépés azt szolgálja, hogy minél homogénebb és tömörebb legyen a végeredmény. Ezt követően kb. két hétig préseltem az előbbi módszerrel tovább, majd ismételten kiástam a még nedves korongokat. Végül a szárítás jön, ami mindössze 3-4 hetet vesz igénybe és a Nap melege is elegendő hozzá.
A regionális konferencián elsősorban az anyag energetikai jellegű felhasználásának lehetőségeiről szóltam, most azonban inkább a mesterséges kőszénből előállítható huminsavaknak a tulajdonságairól, vizsgálatáról szeretnék majd előadást tartani, természetesen csak az anyag bemutatása mellett. A huminsavak rendkívül érdekes, eddig nagyrészt felderítetlen szerkezetű anyagok, amelyeknek még a keletkezése is tisztázatlan. Azt már tudjuk azonban, hogy rendkívül sok előnyös tulajdonságuk van. Én főleg az emberi testre gyakorolt hatásaikat szeretném röviden bemutatni, majd azokat a kísérleteket, amelyek során a huminsavakat a mesterséges kőszénből kivontam és tulajdonságaikat vizsgáltam. Rendkívül érdekes ezeknek az anyagoknak a vizsgálata, mert amellett, hogy számos előnyös és érdekes tulajdonságuk van élettani és kémiai szempontból egyaránt, számos kérdés még tisztázatlan velük kapcsolatban.