
| |
Figyelj a szakadékra! |
|
A kutatás alapú tanulás/tanítás kutatása 2008-2010
Szakmai vezetők:
- Réti Mónika szakértő, középiskolai kutató tanár
- Dr. Nagy Lászlóné biológia-kémia szakos középiskolai tanár, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának szakmetodikusa
|

|
Jelenleg a középiskolai természettudományos képzés Európa-szerte problémákkal küzd. Egyfelől elvárás az egyetemre kerülők megfelelő szintű felkészítése, másfelől a természettudományos alapműveltség, jártasság kialakítása. Zsúfolt a tanterv, sok a tényanyag, kevés a gyakorlati tapasztalás, a tananyag nem tart lépést a tudomány fejlődésével és módszereivel, az órai tevékenység nem eléggé sokszínű. Nincs megfelelő kapcsolat és visszacsatolás a tervezők, a döntéshozók szándékai és az osztálytermi történések között.
A Kutató Tanárok Országos Szövetsége az Osloi (Norvégia) Egyetem felkérésére részt vett és nyertes pályázója volt egy többfordulós EU-s pályázatnak. Az eredmény mutatja, hogy a magyar kutató tanárok ötleteire, módszereire, eredményeire egész Európának szüksége van. 2008–2010 között olyan szakmai munka indul el az Egyesületünkben, amely „A tudomány a társadalomban” témában gyűjti össze a hazai jó gyakorlatokat és kezdeményezéseket.
A "Mind the gap!" program célja felismerni, összegyűjteni, elemezni és értékelni, majd átemelni és az európai nemzetek között megosztani a középiskolai természettudományos oktatásban alkalmazott, az IBST-re (kutatás alapú tanulásra) épülő ötleteket, módszereket, stratégiákat, eszközöket és jó gyakorlatokat, áthidalva ezzel a rendszer részesei között lévő szakadékokat és hatékonyabbá tenni természettudomány tanítását.
A projekt rövid bemutatása
Résztvevők:
A program koordinátora a Norvégia (University of Oslo), az egyes programok vezetői Dániából (University of Copenhagen), Franciaországból (Centre National de la Recherche Scientifique és Université Rennes), Németországból (Leibniz Institute, Kiel) és Nagy-Britanniából (University of Bristol) kerülnek ki. A résztvevők közé tartozik még Spanyolország (Universidade de Santiago de Compostela) és Magyarország (Kutató Tanárok Országos Szövetsége).
A program lényege a résztvevők közötti együttműködés, a tapasztalatok cseréje és a jó gyakorlatok megosztása.
•Centre National de la Recherche Scientifique
•Friedrich Schiller University of Jena
•Leibniz Institute for Science Education (University of Kiel)
•Kutató Tanárok Országos Szövetsége
•University of Oslo
•University of Copenhagen
•University of Bristol
•Université Rennes2 –Haute bretagne
•Universidade de Santiago de Compostela
A kutatás 4 kulcsterületre koncentrál:
Az „inquiry-based science teaching” olyan módszerek összessége, amelyek a tudományos gondolkodásmód alapjainak elsajátítását, az információszerzést és az ennek megértését segítő kompetenciák fejlesztését célozza. Az IBST-ben a tanulók a tanulási folyamat aktív részesei. Az ide sorolt sokféle módszer problémamegoldásra ösztönöz, erősíti a problémaérzékenységet, a modellalkotás és tapasztalatgyűjtés készségeit, fejtegetésre, bizonyításra, vitára, érvelésre motivál.
- Probléma alapú tanulás
- Kísérletek, gyakorlati foglalkozások
- Tanulói autonómia, a tanulók aktív bevonása a tanulási folyamatba
- Érvelés, kommunikáció, párbeszéd
A kutatás területei:
Célok
Az IBST-t középpontba helyezve, a meglévő jó gyakorlatok gyűjtésén, elemzésén és rendszerezésén keresztül a természettudomány tanításának változása, fejlesztése. Olyan módszertani eszközkészlet és tanítási modellek kiválogatása, melyek alkalmasak a természettudományok tanításának modern kihívásaival megbirkózni.

A program részlépéseit ún. „munkacsomagok” adják (WP, work package): ezek kapcsolatát mutatja az ábra. A Kutató Tanárok Országos Szövetsége a kiemelt WP2, WP3 és WP6 projektekben érdekelt.
WP1
Ez a munkacsomag a program háttérmunkáit, a résztvevők közötti együttműködő hálózatok kialakítását és azok koordinálását öleli föl.
WP2
A tervezés szakaszában a nemzeti oktatáspolitikai stratégiák elemzésén túl norvég, francia és német példákon keresztül a lehetséges és létező gyakorlatok közötti különbségek feltérképezése a cél. Kulcskérdések:
- Hogyan jelenik meg az IBST a nemzeti oktatáspolitikai stratégiában?
- Mennyire illik bele az IBST a tantervekbe?
- Hogyan értelmezhető a tanár, diák, a tanterv és értékelés szerepe az IBST tükrében?
- Mik az IBST előnyei és hátrányai?
- Hogyan segíti az IBST a lányok bevonását?
- Hogyan alkalmazható az IBST a különféle nemzeti tantervek, oktatáspolitikák kulturális eltéréseinek a tükrében?
WP3
A projekt célja gyakorlati, használható természettudományos tudás megszerzése, mely segíti az állampolgári szerep gyakorlását és az élethosszig tanulás megvalósulását.
Dán, brit és magyar példákon vizsgálják, milyen a természettudományos alapműveltség (scientific literacy) súlya a tantervben, hogyan értelmezik ezt a gyakorlati tudást, kompetenciáit, és hogyan jelenik meg mindez a gyakorlatban. Cél a jó gyakorlatok összegyűjtése is.
A folyamat a tanárképzés résztvevői, kutatók, döntéshozók, gyakorló tanárok és intézményvezetők párbeszédén keresztül zajlik. A kerekasztal beszélgetések eredményeit a későbbiekben a médián keresztül a közvélemény tájékoztatására, véleményformálásra is kívánják használni.
WP4
A projekt, működő brit példákon keresztül kívánja megvilágítani, hogy milyen fontos szerephez jut a természettudományos ismeretszerzésben és a tanultak elmélyítésében a vita, a közösségi élmény motiváló szerepe, az érvelés, bizonyítás elsajátítása. Különböző nyelveken és környezetben szeretnének több órás tanítási egységeket kipróbálni, melyeket a résztvevő pedagógusok oktatási csomagként, segédanyagokkal, óravázlatokkal, tanórákon készült videofelvételekkel és webes forrásokkal együtt kapnak majd meg.
WP5
Norvég (Viten) és francia (PEGASE), web alapú tantervekhez kidolgozott rendszer elemeik fordításán és adaptálásán túl a projekt hasonló ICT módszerek felülvizsgálatát és ilyen rendszerek tervezéséhez útmutatásként szolgáló irányelvek megalkotását tűzi ki célul. A Viten éghajlatváltozással és géntechnológiával kapcsolatos részeit több országban szeretnék kipróbáltatni. A tapasztalatokról 2009-re kiadványt jelentetnek meg, illetve szimpóziumot tartanak majd.
WP6
A projekt rendszerezi, összehasonlítja és elemzi a létező modelleket, és a tanár(tovább)képzésbe integrálja azokat. A meglévő, alkalmazott módszereken túl a német, 11 modulból álló és tanárok tapasztalatcseréjére és értékelésére építő SINUS tanárképzési program norvég és magyar kipróbálását is tervezik. A Kutató Tanárok Országos Szövetsége különösen nagy szerepet kap a disszeminációban.
Eredmények:
- IBST-t fejlesztő hálózat kiépítése a középiskolai természettudományos oktatás terén;
- a tapasztalatcsere és disszemináció működő modelljei;
- IBST fordítható eszközei (ICT, programok, oktatócsomagok, videó anyagok);
- koncepcionális alap, irányelvek a rendszer (tanterv, tananyag, stb.) fejlesztésére, tapasztalatcserére;
- olyan eszközök és módszerek, melyek a kutatási eredményeket gyakorlatba ültetik;
- a fejlődés követését segítő indikátorok megtalálása;
- prioritások azonosítása a jövőbeli tervezés, oktatáspolitika és kutatás számára.
Összeállította: Réti Mónika - szakmai vezető