Károlyi Mihály Magyar- Spanyol Tannyelvű Gimnázium, Budapest

(2010. március 2.)

Nem sokkal később, hogy megismerkedtem a Tudástársadalom Alapítvány igen kedves és felettébb szimpatikus munkatársaival, már érkezett is a felkérés következő TudományNap-os rendezvényükre. Ezúttal Budapest 19. kerületébe látogattam el, már az oda utam érdekesre sikerült, ugyanis az én szépen lerajzolt térképemet keresztbe húzta egy hatalmas építkezés, ami a Kőbánya-Kispest 3-as metró megállójánál található. Minek utána a kerület szinte összes oktatási intézményét sikerült megtalálnom kivéve azt, amit kerestem, megvillant a szikra és a térképem újraértelmezése után sikerült eljutnom az új építésű és felettébb modernek mondható épülettel rendelkező gimnáziumba. Szigorú fogadtatásban volt részem, ugyanis nem egyszerűen lehet ki-be járni az intézménybe, csak diák és arcraport ellenében léphetnek be az ott tanulók. Mivel engem diáknak néztek, és nem volt ismerős az arcom, így először kétesen álltak hozzám a portán, de melynek utána közöltem, hogy én előadó vagyok és nem diák, azonnal szívélyesen beengedtek és elkalauzoltak a helyemre. Ezt követően megkerestem a már ismert tudástársosokat és közösen töltöttük az előttem álló előadásokat, kezdetben a megrémülés határára kerültem az első „csengőszó” hallatán, mert az nem a megszokott fülsiketítő csengés volt, hanem az Örömóda egy roppant érdekesen történő felhasználása, dallamba és hangokba öntve. A már megszokott nyüzsgés fogadott a folyosókon és a tantermekben, annyi eltéréssel, hogy szinte mindenki spanyolul beszélt. Prezentálásomra 11 óra után nem sokkal került sor, egy kisebb teremben, ahol egy osztálynyi 11. évfolyamos diák várt rám. A szokásos bemutatkozás után ismét a csapat felmérésével kezdtem és csak aztán tértem át a KutDiákra, mivel láttam, hogy elég nehezen értik, hogy miért is lenne ez jó nekik, ismét személyes példákkal rukkoltam elő, ami felkeltette a már lankadó érdeklődésüket. Összességében sikeresnek mondható el az a 45 perc amit, ismét új, ismeretlen ismerős arcokkal tölthettem el. A nap további részében egy érdekes előadást hallhattunk, én inkább „egy feltaláló születése” címmel illetném azt az eseményt, ugyanis Barna Tamás a Mágnes Fal feltalálója az életében bekövetkezett elmúlt 5 sikeres évéről számolt be nekünk. Ahogyan ő fogalmazta „el se hiszem, hogy ezt én találtam fel, annyira egyszerű” – valóban, így van, de legyünk rá büszkék, hiszen belépett a legsikeresebb magyar feltalálók sorába, és a Világ Feltalálói közt is kiemelkedő eredményeket ér el, legutóbb bronzdíjas lett a több ezer feltaláló közül, amit a mai napig alig akar elhinni. A TudományNap rendezvény a nap folyamán kitöltött természettudományos tesztek, legeredményesebb megoldóinak jutalmazásával zárult, a nyertesek mindegyike egy belépőjegyet nyert a 100 Csoda Kiállításra.

Remélem követendő példává válik Barna Tamás feltaláló és a Kutató Diákok Mozgalma, ez a két sikertörténet, a Károlyi Mihály Magyar - Spanyol Tannyelvű Gimnázium lelkes diákjai számára!