Bemutatkozik a csíkdándalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont ÁLKÉRÉSZ Kutató diákcsoportja

A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont (Hargita megye, Romána) ÁLKÉRÉSZ Kutató Diákcsoportja 2003-ban alakult és tevékenysége több területen is megnyilvánul. Ilyen tevékenység a víz minőség vizsgálata, a „Föld-naja” alkalmával szervezett vetélkedők megszervezése, valamint a 2005-ös évtől tudományos dolgozatok készítése is. A Bisel-vízminőség vizsgálatot már 2003 októberében elkezdtük. A Madicsa-patak dánfalvi szakaszán végeztünk méréseket.

A mérések eredményeit továbbítottuk a nemzetközi Bisel-központhoz. További méréseket végeztünk 2004 januárjában, júniusában és szeptemberáben, ugyanazon a megfigyelési ponton. A vízminőség-vizsgálatot kiterjesztettük az Olt folyó más mellékfolyóira is, az Olt-Zöld Folyosó hálózat keretén belül.

 Jelenleg 2 csapat végez folyamatos megfigyeléseket, a Madicsa és az Erdővize nevű patakok mentén. Mint minden évben, úgy 2004 április 23-án és az idei évben is versenyt szerveztünk „A Föld-napja” tiszteletére. - 2004-ben a környékünkön lévő iskolák diákjainak szerveztünk egy összetett versenyt: tájékozódás, főzés és csoportos tevékenységek. - 2005 április 22-én, a Föld napja alkalmából versenyeket szerveztek Szőcs Judit, Erőss Ilona tanárnők és Szabó Julianna tanítónő vezetésével.

A verseny sokrétű, hisz egyes szakaszai a nap jelentőségével voltak kapcsolatosak, mások viszont nagyobb távon, nevelési, környezetvédő nemzedék kialakulását szolgálják. A versenyre való benevezéshez egy bemutatót kellett készíteni: „A Föld mint bolygó” címmel (rajzok, térképek, poszterek). A bemutatást követte egy interdiszciplináris – földrajz, biológia, rajz, fizika, technológiai nevelés tantárgyakat ötvöző – „Föld” akadályverseny.

E napon került kiértékelésre a legszebb iskolaterület, amely területeket a különböző osztályok gondoztak az elmúlt hetekben. Iskolánk vezetősége a SOLARIS TRADE SRL-vel közösen, e nap jegyében szervezett hulladékgyűjtést is amelybe a diákok lelkesen bekapcsolódtak, és amely tevékenységet havonta megszeretnénk ismételni, hisz a diákok saját környezetüket tisztíthatják meg, majd felnőve, e szellemben gondolkodhatnak és tevékenykedhetnek.
Az eseményről beszámoltunk a helyi napilapban, a Hargita Népe napilapban, amely közölte élménybeszámolónkat. A Fátol Fáig környezetvédelmi versenyre tíz, 3 főből álló csoport nevezett be, 2ooo4 október 1-én. Évente benevezünk a „Zöld szív„ vetélkedőre.

A KUTDIÁK szervezésében részt vettünk Ambrus M. Mária, Erőss Ilona és Szőcs Judit vezetésével, valamint a diákok részéről Bőjte Irénke és Molnár Zsófia részvételével az Enyeden tartott vetélkedőn - „Biológiai vízminőség BISEL – módszerrel” (Melléklet 2), valamint „Népi táplálkozás Csíkdánfalván” (Melléklet 1) - dolgozatok kivonatát a lap alján találja.

---

1. Filozófia: Életforma, vagy tudomány?
Készítették: Balázs Elvira XI. oszt. / Horváth Anikó XI. oszt.
Irányító tanár: Szabó Béla Attila

2. Lakóhelyem néprajzi értékei
Készítették: Albert Zita X. oszt. / Kovács Júlia X. oszt.
Irányító tanár: Ambrus M. Mária

3. Az ecloga, mint műfaj megújítása Radnóti Miklós költészetében
Készítették: Demeter Melinda XI. oszt./ Csók Tünde XI. oszt.
Irányító tanár: Szabó Katalin - Környezet- és Természettudományi Tagozat:

4. Gyógynövények vagy pirulák?
Készítette: Juhász Katalin, X. oszt.
Irányító tanár: Szőcs Judit

---

Népi táplálkozás Csíkdánfalván Csíkdánfalva a felcsíki medence második nagytelepülése. Népét három jellemző határozza meg: túlnyomó többségben székely, katolikus és őstermelő.
Csíkdánfalva lakói a múltban főleg állattenyésztéssel, földműveléssel, erdőkitermeléssel foglalkoztak.
A XIX. században egy erőteljes népességszaporodás észlelhető, amelynek következtében sokan az iparban kerestek megélhetési lehetőséget, így a bányászatban, kézművességben, kereskedelemben. Napjainkban Csíkdánfalvát fekete kerámiájáról és „rakottas”, gyapjuból szőtt szőnyegeiről ismerik a határainkon túl is.
Dolgozatunk a csíkdánfalviak tplálkozási rendszerét vizsgálja az 1920-az évektől 2002-ig, hangsúlyt helyeze az 50 év feletti generció életmdja és életkörülményei által meghatározott táplálkozskultúrára.
A téma megközelítése arra a megállapítására támaszkodik, hogy az étkezési rendszer magába foglalja azokat a rendszeralkotó tényezőket, amelyek mentén egy nyílt, dinamikus rendszerben lehet szemlélni a táplálkozáskúltúrát. Ezeknek a rendszert alkotó tényezőknek a térben és időben való változásának a leírása teszi lehetővé a hagyományújítás és a kultúra átalakulásának a nyomon követését. Külső meghatározója az étkezési rendszerek a természeti környezet, a gazdaság és a hit. Csíkdánfalva táplálkzáskultúrája az 1920-as évektől a hagyomány és az újítás dialektikus kapcsolatából tevődik össze. Az 1940-es évek, a kollektivizálás és az 1989-es rendszerváltás sarkköveia változásokna. Az étkezési szokásokban egyrészt fennmaradtak a régi, hagyományos szokások, másrészt ezek párhuzamosan léteznek új szokásokkal. A régi főzési-, étkezési szokásokat az idősebb generáció őrzi, míg a fiatalabbaknál párhuzamosan léteznek az új és a régi szokások, s a legfiatalabbak körében a régi szokások már „kimentek a divatból”.
A tradicionális társadalmakról elmondható, hogy tradicionális táplálkozását a helyi jelleg és a viszonylag kisüzem jellemzi. Az elosztás és a fogyasztás elsősorban a meglévő társadalmi viszonyokhoz kötődik de a rokoni kapcsolatoknak is jelentős a szerepe. Ételajándék gyakrabban cserélődik rokonok között, mint ahnyszor piacra kerül eladni. A választék korlátozott, az élelmiszerkészlet szezonális és ahelyi elérhetőség határozza meg. Kutatásaink során nyomon követtük az ételválaszték alakulását (kásaételek, kenyér, főtt tszták, húsételek, szalonna, tejes ételek, tojásételek, leves, zöldségek, gyümölcsök,sóteények, italok), a hétköznapi étkezések rendjét (nyári étkezés, téli étkezés), az ünnepi étkezést (keresztelő, lakodalom, halotti tor, karácsny, húsvét, pünkösd) valamint a böjti étkezést. Nem hagyhattuk fgyelmen kívül a gyűjtögetés szerepét sem a népi táplálkozásban.
Kutatásaink kezdetén kérdőívet állítottunk össze, amelynek alapján megszólaltattuk adatközlőinket, kiválasztottuk elsősorban azokat az asszonyokat, akiket mint jó gazdasszonyokat tartank számon településünkön, de nem hanyagoltuk el azokat a férfiakat sem, akik ismertek mint jó szakácsok vagy lakodalmas gazdák.
Munkánk célja a még megmaradt ősi táplálkzási szokások felkutatása elsősorban adatgyűjtő szándékkal. Terepmunkát a 2002-2003-as tanév során végeztük.

---

Biológiai vízminőség BISEL – módszerrel A Bisel-módszert Belgiumban dolgozták ki, a kisebb vízfolyások biológiai vízminőségének femérésére. A felszíni vizek szennyezettségének bioindkátorok alkalmazásával történő vizsgálata több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött azzal a felismeréssel, hogy a szennyezett vízen található élőlények különböznek a tiszta vízben élőktől.
A víz minőségének biotikus vizsgálata a mederlakó makroszkopikus gerinctelen indikátorok jelenlétére, vagy éppen hiányára összpontosít. A biológiai vízminősítés kiegésziti a kémiai vízminőség-vizsgálatokat, arra törekszik, hogy komplex biológai információt fejezzen ki összehasonlítató számokkal (index-el). A biotikus vizsgálatok alapján számított indexet biotikus indexnek, bioindexnek nevezük. 2003 augusztus18-22 között iskolánk három tanára egy továbbképzőn vett részt a dél-magyarországi Barcson. Itt ismerték meg a Bisel-módszert. Ezután október 5-én is sikerült egy mérést végezni, a falunkon átfolyó Madicsa-patak minőségét vizsgáltuk meg. Ennek a mérésnek az eredményeit és a mérési módszerek alkalmazását mutattuk be ebben a dolgzatban.
Csíkdánfalva, 2005. május 2.
Szabó Béla Attila a kör vezető tanára