A jó előadás jól felépített, és jó minőségű, áttekinthető ábrákkal, felkészülten, profi módon bemutatott. Ennek eléréséhez kívánunk néhány jó tanáccsal segíteni neked.


Legyen az előadásnak szerkezete

Legyen bevezetése, amely tartalmazza a kutatásaid megkezdésekor rendelkezésre álló legfontosabb információkat, a tudományos hátteret: fontos hogy az előadás megkezdésekor legyen egy olyan indítás (meghökkentő, humoros, vagy kiemelten fontos állítás), amely felkelti a hallgatóság figyelmét.
Jó, ha van egy olyan ábrád, amely többször visszatér és mutatja, hogy hol tartasz az előadásban.
Legyen az előadásodban célkitűzés, fogalmazd ebben meg a vizsgálni kívánt kérdést, kérdéseket.
Mutasd be az alkalmazott módszereket.
Mutasd be az eredményeket, ha muszáj táblázatokat bemutatnod, legyen rajtuk minél kevesebb szám.
Legalább egy ábrát hagyj a következtetésekre, az összefoglalásra, esetleg részletezd a további vizsgálatok irányát, a terveket.
Ha úgy gondolod, az előadást egy köszönetnyilvánító ábrával zárhatod.
Fontos, hogy az előadás végén is – hasonlóan az elejéhez – legyen egy olyan mozzanat (meghökkentő, humoros, vagy kiemelten fontos állítás), amely maradandóan pozitív képet hagy rólad a hallgatóságban.


Az ábrákon kerülnöd kell

- zsúfoltságot
- kicsi betűket
- cifra, vagy túl változatos betűtípust
- harsány, vagy ábráról ábrára változó színeket, hátteret
- teljes mondatokat (helyettük kulcsszavak elegendőek).


Az ábrák összességének olyannak kell lennie, hogy végignézése után a hallgatóban az előadás szöveges része nélkül is össze kell, hogy álljon a mondanivalód lényege.


Előadás előtt

Tarts próbaelőadást (erre hívj el minimum egy olyan embert, aki semmit sem ért a témádhoz. Ha ő is megért valamit: elég közérthető voltál. Hívd el az egyik ellenségedet is, aki felteszi a legkegyetlenebb kérdéseket neked.)

Gyakorold be, hogy az előadás tényleg olyan hosszú-e, mint amekkora hosszúság megengedett. Alapszabály, hogy minden egyes bemutatott képre kb. egy percet kell szánnod
célszerű, ha egy kicsit megmozgatod a száj- és arcizmaidat, ha lehetőséged van rá, néhány aprót kiáltasz, hogy megmozgasd a hangszálaidat: ne feledd, a beszéd izommunkán alapul!

Mérd fel a hallgatóságot, tudd meg kb. hány embernek beszélsz és kb. mi az előképzettségük, milyen információk ismeretére számíthatsz.

Mérd fel az előadótermet, bizonyosodj meg arról, hogy minden technikai eszközt (villanykapcsoló, vetítő, mikrofon, lézer mutatópálca, pulpitus, stb.) tudsz használni, tervezd meg, hova kell állnod, meddig mozoghatsz a leesés veszélye nélkül, esetleg elegyedj szóba a nézőközönség néhány tagjával.


Előadás alatt

Ügyelj arra, hogy a hallgatóság az előadás első néhány percében már eldönti, hogy hinni fog-e neked, emiatt tanuld be az első néhány mondatot, de semmiképp se tanuld be az egész előadást!!

Ne olvasd fel az ábráidat, mondd el a tartalmukat más szavakkal: olvasni a hallgatóság is tud!
Beszélj hangosan! (Ha egy nagyobb teremben mikrofon nélkül tartott előadás végére nem rekedsz be kicsit: nem voltál elég hangos!)
Tartsd a mikrofont elég távol a szádtól, hogy ne torzítson, előadás közben lehetőleg ne változtass sokat a helyzetén, hogy ne változzon állandóan a hangod erőssége.
Beszélj magyarul, kerüld a szakzsargont.
Ne félj a csendtől, a (rövid!) szünet kiemeli az előtte elhangzó mondanivalót, igen zavaró a levegőt alig vevő, hadaró előadó.

Legyen a kiállásod magabiztos, ne dugd zsebre kezed, ne rejtőzz el a pulpitus mögé.
Ha csak lehet, mindig nézz a hallgatóságra, keresd a szemkontaktust. Eközben ne kapkodd a fejed állandóan azért, hogy mindenkivel kapcsolatot keress, ugyanakkor ne “szúrj ki” senkit sem, hogy végig neki beszélj, mert mindkettő roppantul zavaró lehet.
Vigyázz a mutatópálcával, keveset használd, de akkor az ábrák legfontosabb elemeit emeld ki vele, ha lézermutató, lehetőleg ne világíts vele senki szemébe.

Ha bármilyen hiba történik, maradj magabiztos. Ne feledd: senki nem tudja a teremben, mit szerettél volna mondani! Ha a hiba nyilvánvaló (elakad a vetítő, leesel az előadói emelvényről, stb.) próbáld meg humorral oldani a helyzetet (amíg megjön a mentő, lesz erre időd…). Semmi pánik!


A végére maradt a legfontosabb

Az előadás közben mutass lelkesedést a témád iránt ! Mivel a hallgatóság zöme szinte semmit nem ért ahhoz, amit mondasz, a hitelességedet szinte egyedül csak az teremti meg, hogy te mennyire bízol a saját eredményeidben, mennyire örülsz annak, hogy ezeket a nagyszerű eredményeket végre elmondhatod. Azt az örömöt kell átadnod az előadás során, amit a munkádban a kisebb-nagyobb felfedezések alatt megéreztél. Ha ez sikerül, hiteles és sikeres leszel!


Előadás után

Jön az igazán fontos rész: a kérdések és az erre adott válaszaid.
Nem árt, ha hangosan megismételed a kérdés lényegét, mielőtt válaszolsz rá több kérdés esetén, inkább írd fel őket, nehogy elfelejtsd a másodikat, amíg az elsőre válaszolsz!
Válaszolj rendkívül tömören, lényegre-törően, ha nem tudod a választ mondd meg őszintén.

A tudományos előadás nem vizsga: a legtöbb feltett kérdésre nincs is végleges, “helyes” válasz.