1996-ban egy olyan rendhagyó kezdeményezés indult el az országban, amely kiemelkedően tehetséges középiskolás diákok számára biztosít kutatási lehetőségeket a legjobb hazai kutatóhelyeken. A tehetséges diákok és a kutatásban segítő tanáraik, mentoraik egymásra találását egy olyan könyv segíti, amely a mentorok listáját tartalmazza. Már az első, 1996-os mentorlista is közel háromszáz tudományos labort (műhelyt) sorolt fel, amelyek száma a 2006-os kilencedik, bővített kiadásban már 681-re növekedett. A tehetséges középiskolásokat váró kutatóhelyek Balatonfüredtől Veszprémig 37 magyar városban találhatók. Vannak mentoraink Angliában, Ausztriában, Ausztráliában, Kanadában, Olaszországban, Romániában és az USA-ban is. A kutatható témákat az abortusztól a zsírsavanyagcseréig mintegy 2872 címszó fedi le. A mentornak jelentkezők között a Nobel-díjas Oláh György, a Magyar Tudományos Akadémia további több mint 110 tagja, alkotmánybíró és szakterületének számos kiemelkedő professzora akad. A mentorok listáját tartalmazó füzetet minden év elején az összes hazai és környező országbeli magyar középiskola igazgatója megkapja, és közel ezer tehetséges diákhoz személyesen is eljut. A diákok kiválasztásában az alapelv az, hogy a mentorlista olyan diákok kezébe kerüljön, akik már valahol bizonyítottak, vagy akikre a környezetük felfigyelt. A kezdeményezés védnökségét Sólyom László köztársasági elnök, Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke vállalták el.

Jelenleg már csaknem ötezer itthoni és környező országbeli magyar diák kutat különböző kutatóhelyeken és a középiskolai diákkörökben. A diákok többsége kis falvakban (23 %), illetve kisvárosokban (31 %) él, több mint ötszáz diák pedig Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról illetve a Vajdaságból kapcsolódott be a hazai kutatásokba. Így a kezdeményezés a tehetséggondozás mellett az esélyegyenlőség növeléséhez is hozzájárul. 1997-ben rendeztük meg a kutató diákok első országos konferenciáját Kecskeméten, amelyet 98-tól minden év nyarán egy nyolcvanfős káptalanfüredi tábor követett. Az előadások (poszterek) között szigorú szakmai mércével mérve is igen színvonalasak akadtak, de ennél sokkal többet mondott az a lelkesedés és témaszeretet, amely kivétel nélkül mindegyik előadást (és előadót) jellemezte. A kutatásokban jó eredményekkel résztvevő diákok amerikai, horvát, ír, izraeli és német tehetséggondozó táborokban kiemelkedő eredménnyel vettek részt. Beléptünk az Ashoka International-ba is, ahol dél-amerikai programokkal kezdtük meg az együttműködést. Diákjaink közül a legjobb 2002-től a Nobel Díj osztás vendége. A kezdeményezést 1998-tól szinte minden évben nemzetközi tehetséggondozó és tudományos kommunikációs konferenciákon nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan sikeresnek minősítették, a mozgalom 2004-ben megkapta a EU Descartes-díját. A NATO és az UNESCO 2002-ben Csermely Péter és a Nobel-díjas Leon Lederman vezetésével, Philippe Busquinnek, az EU akkori tudományos miniszterének védnökségével hazánkban rendezte meg a kutató diákokról szóló nemzetközi konferenciát (melyet azóta két újabb konferencia követett 2004-ben és 2006-ban), ahol 33 ország hasonló mozgalmai hazánk vezetésével egy “Network of Youth Excellence”-t hoztak létre.

A kezdeményezés a kutató diákok irányításával működik. Legjobb diákjaink 1999-ben hozták létre a Kutató Diákok Országos Szövetségét, amelynek minden évben, a káptalanfüredi táborban újjáválasztott vezetősége dönt a mozgalom kérdéseiben. A „végzett” (egyetemre került, illetve PhD fokozatán dolgozó, vagy azt már megszerzett) volt középiskolás kutató diákjaink 2006-ban alakították meg az eKut-ot, azaz az ex-kutdiákok országos szervezetét, amely már több ezer tagot számlál.

A kezdeményezést támogató Kutató Diákokért Alapítvány 1999-től rendszeresen pályázatot ír ki az iskolai tudományos diákkörök megalakulásának segítésére. A pályázatokra eddig háromszáz diákkör alakult meg az ország középiskoláiban, Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban. 1999-től rendszeresen tartunk konferenciákat középiskolai tanárok továbbképzésére, 2005-ben 800 segítő tanárunkból 150-en megalapították a Kutató Tanárok Országos Szövetségét (www.kuttanar.hu). A tanárok munkájának segítésére tanár-diák kutató-párokat, Internet-es virtuális team-eket, naprakész oktatási segédanyagokat, tanári kutatói ösztöndíjakat szervezünk. Az iskolai diákkörök mellett egyetemi intézetekhez kötődő diákkörök, előadássorozatok, táborok, Kutató Diák Klubok működését segítjük elő. A Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáira (TUDOK) egyenként több mint 170 résztvevővel és 100 előadással eddig hat alkalommal került sor. A résztvevők közül minden konferenciára több mint ötvenen jöttek a határon túlról. A szakmai zsűrik értékelése alapján átlagosan harmincan kerülnek be az egyetemi diákkörök országos konferenciáinak (OTDK) junior tagozataiba, ahol 2003-tól nyernek díjakat diákjaink. 2002-től minden évben több magyarországi központban, Erdélyben és a Vajdaságban regionális diákköri konferenciákat is szervezünk. E sokrétű munkát a Professzorok Házában (1146 Bp. Ajtósi Dürer sor 19-21.) három munkatárssal állandó iroda is segíti. Mindezekről és még sok más lehetőségről részletes és naprakész információk találhatók a kezdeményezés honlapján, a www.kutdiak.hu címen.

A Kutató Diákok Országos Szövetségének és a magyarországi középiskolák kapcsolatának mutatói a 2005-2006-es tanévben.

A középiskolák 2005-2006 -os rangsorát excell táblázatban itt nézheted meg.